Szakképzési hozzájárulás

Az új szakképzési törvény 2013. szeptember 1-én lépett életbe. A törvény célja, az iskolai rendszerű képzések támogatása, a gyakorlatigényes alapképzési szak keretén belül szervezett gyakorlati képzés támogatása, ezek fejlesztésének támogatása, valamint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzések támogatása.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a törvény jóval magasabb óraszámot határoz meg a szakmai képzések tekintetében, mint amennyi eddig elegendő volt egy-egy végzettség megszerzéséhez. Az eddigi 200-300 óraszám helyett akár 800 órás képzésekkel is találkozhatunk. Mindez persze azt is jelenti, hogy azok a tanfolyamok, melyeket magáncégek indítanak, drágábbak lesznek. Hiszen amit eddig 3-6 hónap alatt el lehetett sajátítani, ahhoz most akár 2-3 év kell majd. Ezzel szeretnék az iskolarendszeren belüli képzések felé terelni a tanulni vágyókat, s valójában ezeknek a képzéseknek a támogatására hivatott ez az adó. (...)

Kategória: Bérszámfejtés | Dátum: 2014. február 07.
Címkék:

Nyugdíjjárulék, nyugdíj

A 10%-os nyugdíjjárulékot a bruttó jövedelmünk után kell megfizetni. Nincsen felső határa, tehát akármennyit is kerestünk, akkor az után be kell fizetnünk ezt a 10%-ot. A jó hír viszont, hogy a családi adókedvezmény érvényesíthető nyugdíjjárulékra, tehát ha van eltartott vagy kedvezményezett gyermekünk, akkor ez a levonás csökkenthető. (...)

Kategória: Bérszámfejtés | Dátum: 2014. január 31.
Címkék:

Családi adókedvezmény 2015.

A családi adókedvezmény az összevont adóalapra vonatkozó kedvezmény, mely azon eltartott, kiskorú gyermekekre vehető igénybe, akik családi pótlékra jogosultak. Az összes gyermek számít, aki még tanul és nem keres.

Feltétele, hogy az aktuális társadalombiztosítási jogszabályoknak megfelelően, a kedvezményt igénylő személy biztosított legyen. (...)

Kategória: Bérszámfejtés | Dátum: 2014. január 24.
Címkék:

Egészségbiztosítási járulék vs. egészségügyi szolgáltatási járulék

Pályám során gyakran találkozom olyan ügyfelekkel, akik nincsenek tisztában azzal mi a különbség az egészségbiztosítási járulék és az egészségügyi szolgáltatási járulék között. S miért is tudnák, hiszen ez nem az Ő feladatuk, hanem a miénk, a könyvelőké és a bérszámfejtőké. (...)

Kategória: Bérszámfejtés | Dátum: 2014. január 17.
Címkék:

Személyi jövedelemadó

Magyarországon az 1995. évi CXVII, törvény alapján a magánszemélyeknek a jövedelmük után adót kell fizetniük, mellyel hozzá kell járulniuk az állam közterheihez. Az arányosítás és a méltányosság elvét szem előtt tartva e törvény célja az, hogy biztosítsa az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevételt.

A magánszemélyek által megszerezhető jövedelmeket 4 csoportba sorolhatjuk:

  • nem önálló tevékenységből származó
  • önálló tevékenységből származó
  • egyéb jövedelem
  • adómentes jövedelmek

Nem önálló tevékenységből származó jövedelem

Alapvetően a munkabért értjük ez alatt, melyet a foglalkoztató fizet a munkavállalónak. Ide értjük még a gazdasági társaságok (Bt., Kft.) vezetőinek jövedelmét; a választott tisztségviselők bevételét, illetve azt a juttatást, amit egy vállalkozásban segítő családtagként kapunk. (...)

Kategória: Bérszámfejtés | Dátum: 2014. január 10.
Címkék:

Cégautó adó 2014

Azon személygépkocsik után, melyek céges tulajdonban vannak, illetve melyek után költséget számolnak el, cégautó adót kell fizetni. Ez a szabály alól egy kivétel van.
Az elektromos hajtómotorral ellátott autók után nem kell cégautó adót fizetni!

Az adó havi mértéke személygépkocsinként

A személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján.

Gépjármű hajtómotor
teljesítmény (kw)
Környezetvédelmi osztály
0-46-105 és 14-15
0-50 16.500 Ft8.800 Ft 7.700 Ft
51-90 22.000 Ft11.000 Ft8.800 Ft
91-120 33.000 Ft22.000 Ft11.000 Ft
120 felett 44.000 Ft33.000 Ft22.000 Ft

Az adót negyedévente kell bevallani és megfizetni az Adóhatóság felé, a negyedévet követő hónap 20-ig. Az Önkormányzat felé határidőre megfizetett gépjárműadó összege levonható a cégautó adóból! (...)

Kategória: Könyvelés | Dátum: 2013. november 24.
Címkék:

Mit kell tudni a gépjárműadóról?

A gépjárműadó egy központilag meghatározott helyi adó, melyet a területileg illetékes Önkormányzathoz kell megfizetni.

Gépjárműadót az üzembentartónak kell fizetnie minden rendszámmal rendelkező gépjármű és pótkocsi után. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija, a négykerekű segédmotoros kerékpár, valamint a munkagép mentes a gépjárműadó alól, ezek után nem kell fizetni.

A gépjárműadót két egyenlő részletben kell megfizetni a területileg illetékes Önkormányzat bankszámlájára, minden év március 15.-éig illetve szeptember 15.-éig. A gépjárműadó a cégautó adó összegéből levonható, de csak ha határidőben befizetésre került! (...)

Kategória: Könyvelés | Dátum: 2013. október 21.
Címkék:

A kisvállalati adó: KIVA

Cégalapítás előtt áll? Mielőtt döntene, érdemes tájékozódnia, hogy tervezett tevékenységéhez az adózás és könyvelés szempontjából is ideális vállalkozási formát válasszon.

Mit kell tudni a kisvállalati adóról?

KIVA: Kisvállalati adó, mely 2013. január 1-jétől kerül bevezetésre. Az adózó mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól a 16 százalékos KIVA megfizetésével. (...)

Kategória: Könyvelés | Dátum: 2013. április 24.
Címkék:

A kisadózó vállalkozások tételes adója: KATA

Aki cégalapítás előtt áll, annak érdemes olyan vállalkozási formát választania, amely az adózás és a könyvelés szempontjából is ideális a tervezett tevékenységéhez.

2013. január 1-jétől az Országgyűlés választható adózásként vezette be a kisadózó vállalkozók tételes adóját. Ezt az adónemet olyan mikro- és kisvállalkozások választhatják, melyek kis költségigényű tevékenységet folytatnak, főképp a lakosság számára, a bevételük pedig kevesebb évi 6 millió forintnál. (...)

Kategória: Könyvelés | Dátum: 2013. március 25.
Címkék:

Miért jó könyvelőnek lenni – s hogyan lettem azzá?

Ha beütjük ezt a mondatot az internet bármely keresőoldalán, rengeteg találatot kapunk. Kollégáim is megpróbálták megtalálni a választ erre a kérdésre, véleményeiket hosszasan lehet olvasgatni a fórumokon. Szerintem mindenki másban látja szakmánk szépségét. Így csak azt tudom elmondani, számomra mit jelent a számvitel, illetve hogy miként lett belőlem könyvelő.

Talán az a legcélravezetőbb, ha az elején kezdem. Az iskolában eszembe se jutott, hogy valaha is ezzel szeretnék majd foglalkozni. A pénzügy, a statisztika és a tervezés állt hozzám a legközelebb. Ezekkel, vagy ezeknek valamely ágával kívántam foglalkozni – szállodavezetőnek készültem. Ne értsenek félre, nem volt gondom a számvitellel. Hamar és jól megértettem az anyagot, az összefüggéseket, s hibátlanul ment a könyvelés gyakorlati oldala is. Egyszerűen csak nem fogott meg annyira, hogy erre áldozzam az életem. A szakmai vizsgára való készüléskor látszott meg először, hogy nem a szívem csücske ez a tantárgy. A megmérettetéskor tanárom várakozását alul múltam, s bár így is az átlagnál jobban végeztem, később megkaptam a szemrehányást. (...)

Kategória: Bevezetés | Dátum: 2013. január 25.
Címkék: