Nyugdíjjárulék, nyugdíj
A 10%-os nyugdíjjárulékot a bruttó jövedelmünk után kell megfizetni. Nincsen felső határa, tehát akármennyit is kerestünk, akkor az után be kell fizetnünk ezt a 10%-ot. A jó hír viszont, hogy a családi adókedvezmény érvényesíthető nyugdíjjárulékra, tehát ha van eltartott vagy kedvezményezett gyermekünk, akkor ez a levonás csökkenthető.
De mire is fizetjük?
Sokan azt gondolják, hogy majd egyszer ebből a pénzből fogják kapni a nyugdíjukat. Ez bizonyos szempontból igaz, de valószínűleg nem abban a formában, ahogyan elképzelik. A nyugdíjjárulékot a most éppen nyugdíjas embereknek fizetjük, azaz nem a saját, hanem mások ellátását biztosítjuk ezzel. A mi nyugdíjunkat majd azoktól az emberektől fogjuk kapni, akik majd abban az időben dolgozni fognak, mikor mi majd már pihenhetünk, s a kertünkkel vagy az unokáinkkal foglalkozhatunk.
Ki és mikor mehet nyugdíjba?
2012-től eltöröltek minden olyan kedvezményt, mely alapján korábban el lehetett menni nyugdíjba. Egyedül csak a negyven éves szolgálati idővel rendelkező nők élhetnek a korai nyugdíjazás előnyeivel.
Az alábbi táblázatban megpróbáljuk összefoglalni az éppen aktuális, 2015/2016-os évekre vonatkozó korhatárokat és időpontokat.
| Születési idő | Öregségi nyugdíjkorhatár | Öregségi nyugdíjra jogosultság elérése |
|---|---|---|
| 1952. júl. 2. – dec. 31. között | 62 év és 183 nap | 2015. jan. 1. – júl. 2. között |
| 1953. jan. 1. – dec. 31. között | 63 év | 2016. jan. 1. – dec. 31. között |
| 1954. jan. 1. – júl. 1. között | 63 év és 183 nap | 2017. júl. 3. – dec. 31. között |
| 1954. júl. 2. – dec. 31. között | 63 év és 183 nap | 2018. jan. 1. – júl. 2. között |
| 1955. jan. 1. – dec. 31. között | 64 év | 2019. jan. 1. – dec. 31. között |
| 1956. jan. 1. – júl. 1. között | 64 év és 183 nap | 2020. júl. 2. – dec. 31. között |
| 1956. júl. 2. – dec. 31. között | 64 év és 183 nap | 2021. jan. 1. – júl. 2. között |
| 1956. dec. 31. után | 65 év | 2021. dec. 31. után |
Feltételek
Ahhoz, hogy valaki nyugdíjas lehessen, három feltételnek kell megfelelnie:
- Nyugdíjkorhatár: 2010 óta fokozatos emelkedett az öregségi nyugdíj korhatára. A fenti táblázatban megkeresheti, Önre mi vonatkozik.
- Szolgálati idő: A teljes nyugdíjhoz minimum 20 év szolgálati idővel kel rendelkezni. Ha valaki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és minimum 15 év szolgálati idővel rendelkezik, de a 20 évet nem éri el, akkor résznyugdíjra lesz jogosult.
- A biztosítási jogviszony hiánya: 2009. december 31-e után feltétellé vált, hogy aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, s szeretné is igénybe venni a teljes vagy résznyugdíjat, az ne rendelkezzen biztosítási jogviszonnyal. Egyszerűbben fogalmazva, munka mellett nem lehet senki nyugdíjas.
Ha Ön az öregségi nyugdíjkorhatár előtt áll, s szeretné tudni, hogy az évről-évre változó jogszabályok, feltételek közül mi vonatkozik Önre, s hogy mikor mehet ténylegesen nyugdíjba, akkor azt javaslom, mindenképpen érdeklődjön az illetékes hivatalokban, hogy szakszerű és egyértelmű válaszokat kaphasson a felmerülő kérdéseire.
Ha pedig még aktív dolgozó, vagy munkáltató, s arra kíváncsi, mennyivel járul hozzá a mostani nyugdíjasok ellátásához, akkor nézze meg az oldalunkon található bérkalkulátort.